Kész, ennyi volt: Biros Péter visszavonul
Befejezi játékosként pályafutását a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó. Bár sajnos Biros Péter szerdán bejelentette, hogy az idény végén szögre akasztja sapkáját (úszónadrágját(?)), azért jó hírünk is van: szerencsére marad Egerben, ugyanis a következő szezonban a ZF Eger EKF női csapatának vezetőedzője lesz. Bárány Attila az Egri Vízilabda Klub ügyvezető elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a ZF-Eger kíválósága előre jelezte visszavonulási szándékát, és a 2015/16-os bajnokságnak úgy indult neki, hogy ez lesz az utolsó szezonja játékosként. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó ugyanakkor azt is közölte: edzőként szívesen maradna a klubnál. Az ügyvezető elnök a 39 éves sportoló új szerepvállalásával kapcsolatban úgy fogalmazott: a klub mindenképpen kamatoztatni szeretné Biros tudását, tapasztalatát az egri és a magyar vízilabda érdekében. Az újdonsült vezetőedző a női csapat első számú trénerét Kelemen Attilát váltja, aki marad a klubnál, és Biros Péter munkáját segíti majd. Az MTI adatbázisa szerint a visszavonuló klasszis játékos 2000-ben Sydneyben, 2004-ben Athénban és 2008-ban Pekingben nyert olimpiai aranyérmet. Tagja volt az 1999-ben Európa-bajnok és a 2003-ban világbajnok válogatottnak. Emellett két vb-ezüstje, valamint Eb-ről egy ezüst- és négy bronzérme is van. 2008-as teljesítménye nyomán a világ legjobb férfi vízilabdázója lett a Swimming World Magazine-nál. A 2012-es londoni játékok megnyitóján ő vitte a magyar küldöttség zászlaját. Tavaly novemberben – a hozzá hasonlóan háromszoros olimpiai bajnok csapattársaival, Benedek Tiborral, Kásás Tamással, Kiss Gergellyel, Molnár Tamással és Szécsi Zoltánnal együtt – az International Swimming Hall of Fame (ISHOF), azaz a vizes sportágak halhatatlanjai közé választották. Írta: Keller Richárd
Emlékszel még a hóra?
Persze a kérdés némi költői túlzás, de tény, hogy a pár napos összefüggő hótakaróból mára csak egy erősen töredezett, latyakos, itt-ott pettyező, fehér foltokat hagyó izé maradt. Fotóriporterünk, Nemes Róbert még teljes méltóságában örökítette meg gyönyörű keddi képein, íme:
Egerben valóban drágább az üzemanyag?
Egerben valahogy mindig magasabbak az aktuális üzemanyagárak Budapesthez és a többi vidéki városokhoz képest – panaszolták olvasóink. Íme az EGERhírek néhány információ-morzsája, amely talán segíthet az állítás alátámasztásában, vagy megcáfolásában. Előtte azért gyorsan kijelentem: nem vagyok szakértő, elemző, de józan paraszti ésszel azért pár dolgot én is ki tudtam sakkozni. Ha csak a mai, azaz szerdai üzemanyagárakat vesszük górcső alá, akkor kijelenthető, hogy az “egri” gázolaj literenkénti ára viszonylag rendben van a budapestiekhez és vidékiekhez képest: 300 forint körül, vagy pár forinttal fölötte mozog (bár Budapesten, Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben találtam néhány, 290 forint körüli árat is). A benzin literenkénti áránál Egerben tényleg kilóg ma a lóláb: átlagosan jóval (akár 9-10 forinttal) magasabb városunk kútjainál, mint Budapesten és egyes vidéki városokban. Cégeket, márkákat szándékosan nem említek: míg Budapesten vagy Miskolcon például ritka a 320 forint feletti ár, Egerben azonban inkább ez a jellemző. A holtankoljak.hu mai adatai szerint kilenc egri-felnémeti kutunk közül ma hétnél 320 felett kell fizetnünk egy literért. Ha megnézzük az előbb említett honlap heti előrejelzését, a mai napig (január 27) a benzin átlag ára 313 forint maradt, míg a gázolaj átlagára 296 forint literenként. Egri benzinkutasok név nélkül elmondták az EGERhíreknek: az üzemanyag aktuális ára a nyersolajáron kívül függ egyebek mellett az áfa- és a jövedéki adó levonástól, illetve a kis- és nagykereskedelmi árréstől is. Az is egy egyénenként eltér, hogy a töltőállomás drága, frekventált kiemelt helyen van-e (ez például növeli a költségeket), illetve az se mellékes, hogy nagy társasághoz tartozik-e, vagy kisebb vállalkozás működteti-e. Még egy díj van, ami emelheti a benzinárat: ez a Kőolaj Szénhidrogén Készletező Szövetségnek fizetendő tagi hozzájárulási díj, amit a töltőállomások üzemeltetői egy 90 napra elegendő biztonsági készlet tárolásáért fizetnek. “Informátoraink” szerint a kutak többsége nem önkényesen, saját kósza ötletei alapján állapítja meg az aktuális árat, hanem az alternatív beszerzés költségét figyeli. Ehhez én már csak annyit tudnék hozzáfűzni: értem én hogy gőzgép, de mi hajtja? Írta: Keller Richárd
A lepukkantakat felújítják, ugye?
Az EGERhírek folyamatosan beszámol épülő-szépülő városunk legfrissebb fejlesztéseiről, de azé’ nem mehetünk el szó nélkül Eger „árnyas” részei mellett sem (huh, tényleg finoman és árnyaltan fogalmaztam). Amikor még nem volt zima, én is kattintgattam egy-egy képet városunk látszólag gazdátlan, elhagyatott épületeiről (a galéria korántsem teljes), melyek hosszú évek óta az enyészeté… ahhh, mit szépítsem: “nemkicsit” rohadnak-omladoznak, na! Kezdjük az örök rom-klasszikussal: a fiatalok körében fennállásáig népszerű Egal és Egrix klub épületeit 2012-ben zárták be végleg a gördeszka-pályájával együtt. A tulajdonosi viszonyok azóta sem tisztázottak(?), az önkormányzat többször ígérte, talál megoldást a hely felpörgetésére, „újrahasznosítására”, de ezidáig “mégsenem”. Tánciskola állott, most kőhalom. A hármas iskola épületegyüttese sokáig virágkorát élte ifjú táncosok alma matereként, míg vezetője meg nem botlott, mert állami pénzekbe botlott, vagy mi van. Akárcsak az Egalnál és Egrixnél ott is „felmerült a gondolat”, hogy mostanaztán-ténylegaztán ez is a fiataloké lesz, de Rostás Beán kívül – aki a betonudvaron készítette el a Nemzedékek terén később felállított műalkotását – egy ifjú titán sem szédelgett be a területre. Miért is tette volna: a komplexum egyik részébe a SZETA, másik részébe raktár költözött. A Széchenyi utca 47 szám alatti épület hosszú évekig adott helyett a pedagógia intézetnek, itt szerezhettünk jogsit is, utoljára a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár használta az épületet külső raktárként. Tavaly ők is kiköltöztek, így újra üresen kong az épület, a Széchenyi utcai feljárót pedig ellepte a gaz és a szemét. Nincs infónk, mi lesz a sorsa az enyészeten kívül, lehet hogy ezt is fiataloknak szánják majd eccercsak. Folytatjuk cikksorozatunkat… (felkészül a sokkal-de-sokkal jobb sorsa érdemes Lenkey-ház) Írta: Keller Richárd Tudsz te is elhagyott egri ingatlanról? Fotózd le és küld el nekünk az info@egerhirek.hu-ra vagy posztold facebook-oldalunkon!
Mindenkit lehengerelt az egri leányka
Alig 23 évesen sporttörténelmet írt Gyarmati Panka, amikor világkupát nyert az Egyesült Államokban megrendezett úgynevezett slopestyle, azaz trükkös akadályversenyen. A fiatal snowboardos abban a versenyszámban szerezte meg hazánk első győzelmét havas sportágak között, amelyben egyetlen hellyel maradt le a Szocsi téli olimpián való indulás lehetőségéről. Panka célja – bevallása szerint – a “csak” a dobogóra kerülés volt, aranyról álmodni sem mert, amikor benevezett a rangos nemzetközi versenyre. A fiatal sportoló ráadásul 10 hónappal ezelőtt eltörte a kezét, és egy korábbi versenyen agyrázkódást is szenvedett. A világkupán elért rendkívüli sikeréről így számolt be levélben az EGERhíreknek: “Meg most sem hiszem el, hogy ez megtörtént. A dobogósak két 540-et is ugrottak, de a stílussal mégis sikerült legyőzni őket. Ünnepelni is nehéz, így, hogy még mindig nem hiszem el!” Panka győzelme a magyar snowboardsport elmúlt közel három évtizedének sikere. Kellett hozzá az elődök által kitaposott ösvény, a nemzetközi mezőny lehetőségeihez viszonyítva sokszor reménytelen körülmények között elvégzett munka. A rétegsportnak számító snowboard a kiemelt sportágakhoz képest töredéknyi támogatással dolgozik, és a visszafogottabb médiafigyelem miatt a szponzorációs lehetőségek is korlátozottak. Viszont éppen Panka eredményei mutatják meg, hogy megfelelő támogatás mellett mekkora potenciál rejlik a magyar snowboard sportban. Tekintsd meg Gyarmati Panka trükközéseit Kirk’s Campben készült videójában: